Korábbi alapszabályát hatályon kívül helyezve az Explorer Vasutas Világjáró Klub közgyűlése az alábbiak szerint fogadja el az egyesületnek az új, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelő alapszabályát, amely így egyben egységes szerkezetű alapszabály is:
ALAPSZABÁLYA
Explorerklub
Hatályos: 2025. 01.18
III. Tagdíj
VII. A tagok jogai
VIII. Az egyesület szervei
Rövid neve: Explorerklub
„E” Betűtípus: Copperplate Gothic Bold
A logóban lévő E az Explorer szót jelképezi. Ez a betűtípus az előző arculatban is előfordult, így jelentése a tradíció
„X” Nothing You Could Do (Google font)
A logóban lévő X szabadkézi stilizált, az outdoor természetjáró kötődést szimbolizálja
A tört kör az elektronikus térképek Pin (Gombostű) jelképe, míg a körben a fehér sávok vasúti kötödést, vasúti talpfákat stilizálnak.
Az egyesület a fenti célok elérése érdekében az alábbi tevékenységeket folytatja:
A klub tevékenységi köre egész az Európai Unióra kiterjed, tevékenységében a turizmus a meghatározó.
Ismeretterjesztő társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét, jellemzően a MÁV-csoport dolgozói, és azok családtagjai körében. Mindemellett, anyagi lehetőségeihez mérten, figyelmet fordít a 3-14 éves ifjúsági korosztály helyes nevelésére, az idősebb korosztály, valamint a hátrányosabb helyzetű társadalmi rétegek és mozgalmak felkarolására, támogatására.
Az egyesület, erőforrásainak függvényében, KIFEJEZETTEN KIEGÉSZÍTŐ tevékenységként, az alábbi gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytatja.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértékéről, típusáról, a tagok családtagjainak vagyoni hozzájárulásáról, a tagdíjnak a nevezési díjhoz való viszonyáról, a fizetési határidőkről a közgyűlés rendelkezik.
Az egyesület követő támogatói nem tartoznak a tagság körébe, az egyesület tevékenységéhez egyszeri díj megfizetésével csatlakozhatnak. Későbbiekben az egyesületet támogathatják.
Közgyűlésen csak meghívásra, tanácskozási jog nélkül vehetnek részt. Az egyesület rendezvényein túráin részt vehetnek, azonban ez esetben kötelesek a kiszabott vagyoni hozzájárulást megfizetni.
Kötelezetségei a vagyoni hozzájárulás megfizetésének kivételével azonosak a pártoló tagokkal.
A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani levélben, e-mail útján vagy a szervezet internetes felületén keresztül, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, ülésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről
vagy
ülés megtartása nélkül, írásos – e-mailben, levélben vagy személyesen eljuttatott – nyilatkozat útján, határoz.
Az „elektronikus tagkérelem”-et az elnök egyidőben megküldi az alelnököknek (Felhívás a tagfelvétel írásos szavazására), akik azt szavazatukkal kibővítve küldik vissza az elnöknek, továbbá másolatban minden alelnöknek. A visszaérkezett elektronikus dokumentumokat az elnök kinyomtatja és cégszerűen aláírja.). Az ülés megtartása nélküli, írásos szavazás érvényességéhez valamennyi elnökségi tag nyilatkozata szükséges.
Az elnökségi határozatot a tagfelvételről, annak meghozatalát követő 10 munkanapon belül írásba foglaltan, (elsődlegesen e-mail, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor postai levél útján) igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
A pártoló tag tagsági jogviszonya úgy keletkezik, hogy az Egyesület programján részt vevő személy az Egyesület elnöke felé belépési nyilatkozatot tesz e-mail útján vagy a szervezet internetes felületén keresztül és azt az Elnök elfogadja.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
Az egyesület tagja
A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, az egyesület székhelyén kívül is összehívhatja, írásban, igazolható módon.
Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében, a tekintet nélkül megjelentek számára, határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat, minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül, igazolható módon, közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához a közgyűlés rendes tagjai hozzájárulnak.
Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet,
vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a hozzászólások tartalmát, valamint a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.
A közgyűlés – amennyiben az Elnökség így dönt – videokonferencia útján is tarthat ülést. Ebben az esetben is biztosítani kell annak nyilvánosságát, élő közvetítés formájában.Az élő közvetítés pontos linkjét az Egyesület honlapján az ülés előtt legalább 48 órával közzé kell tenni.
A videokonferencián a tagok olyan alkalmazás útján vehetnek részt, amely alkalmazás lehetővé teszi, hogy
Amennyiben a tagok az ülést megelőző 48 óráig másképp nem állapodnak meg egyhangúan, akkor a Zoom alkalmazás segítségével vehetnek részt az ülésen. A jegyzőkönyvet ebben az esetben csak az Egyesület elnöke írja alá, jelenléti ív nem készül, az ülés videofelvételét a jegyzőkönyvvel együtt kell őrizni.
Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség tagjai: az elnök és a két alelnök. Az elnökség tagjai vezető tisztségviselők.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Az elnökségi tag a megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselőnek nyilatkozni kell a közgyűlésen, ha másik társadalmi szervezetben is tisztséget tölt be.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Az elnökség – amennyiben az Elnök így dönt – videokonferencia útján is tarthat ülést. Ebben az esetben is biztosítani kell annak nyilvánosságát élő közvetítés formájában, az élő közvetítés pontos linkjét az az elnökségi tagok részére az ülés előtt legalább 48 órával e-mailben meg kell küldeni. A videokonferencián az elnökségi tagok olyan alkalmazás útján vehetnek részt, amely alkalmazás lehetővé teszi azt, hogy
Amennyiben az elnökségi tagok az ülést megelőző 48 óráig másképp nem állapodnak meg egyhangúan, akkor a Zoom alkalmazás segítségével vehetnek részt az ülésen. A jegyzőkönyvet ebben az esetben csak az Egyesület elnöke írja alá, jelenléti ív nem készül, az ülés videofelvételét a jegyzőkönyvvel együtt kell őrizni.
Az Egyesületben Felügyelő Bizottság nem működik.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapest, 2025. év. 01 hó 18. napján